Minden helyzet okkal, céllal történik életünkben. Akár felfogjuk, akár nem, jó esetben tanulunk belőle, elsősorban magunk élethelyzetéből, de lehet másokéból is. Csak az már az ő szemüvegén keresztüli élethelyzet, s az ebből hozott döntés is más. Nincs két egyforma élet, lehetnek párhuzamok ugyan, de ebben a VILÁGNAK nevezett csodában pont az a szép, hogy ezerarcú, más, különleges.
Egyszer még régen, Müller Péter, egyik előadásán fogalmazott nagyon érdekesen, s az óta is itt cseng a fülemben:
„Egy táncparketten csak két, táncolni jól tudó ember tud csodát művelni. Ha az egyik már kevésbé tud, a másik is hibázik, elronthatja a lépést. S ha egyik sem tud, teljes a csőd, elmarad a siker.”
Döntéshozatalokból áll egész életünk. Amik lehetnek rosszak, jók. De adott pillanatban, azt ott, akkor, okkal hoztuk meg. S ezért teljesen felesleges, hogy ezt itt, most megvétózzuk: miért is csináltam ezt, miért mentem oda, miért XY lett a párom, miért nem tanultam mást, miért nem mentem másik munkahelyre dolgozni, stb.
A táncparkettnek nevezett életben, nem véletlenül sodor felénk embereket a sors, hisz tanulunk általa. Még akkor is, ha ellenszenvet vált ki, lehet, pont ezáltal látjuk meg, hogy az a valami nem a mi részünk, nem akarunk olyanná válni, nem érdekel.
Biztos többen voltunk már úgy, hogy megismertünk valakit, mondjuk párunkká is válik az illető. S addig, ameddig nem költözünk vele össze, teljesen tökéletes az összhang. S egy idő után, összebútorozás után, értetlenül állunk, hogy hol is van a varázs, nem éljük meg magunkat, nincs tér, amire oly nagyon vártunk, elillant.
Döntés – változás – energia.
Döntöttünk, hisz akkor arra vágytunk. Ne okoljunk már régi sérelmekért másokat, felesleges. Attól nem lépünk előre, csak toporgunk egy helyben. Döntés az is, hogy vagy megoldjuk a problémákat, ami persze kétszereplős játék, s merünk álarcok nélkül, a valóságban élni, megélni helyzeteket, s felelősséget vállalni, vagy döntünk, hogy merünk lépni, utunkat járni, esetleg kilépni egy-egy kötelékből.
Változik mindenki. Életkortól függően, élethelyzetből adódóan, a körülmények hatására, sok minden tényező befolyásolhat egy embert.
Ez is minden életterületen lehetséges. Bármilyen emberek közötti kapcsolat esetében igaz. Más egy gyermek, egy kamasz, egy fiatal esete, aki próbálgatja első lépéseit felnőtté válása küszöbén, s más egy házasság, egy munkahelyi főnök-beosztott, szülő-gyermek, barátok egymás közötti kapcsolata esetében is.
Minden nap hat ránk valami, amitől egy picit másképp látjuk a világot. Egy mondat, egy zene, egy érzés, egy film, egy beszélgetés, bármi. S lehet, amit rég nem is vettél észre, most végre jelentéssel bír életedben.
Aki nem változik, az nem él. Halott. A változás teljesen normális, szükségszerű állapot. S ez az, amit mindenkinek el kellene fogadnia. Akár az öregedés, vagy a halál tényével együtt is.
Energia áramlik bennünk, körülöttünk. Egy izgalmas, nem látható vibrálás.
Ez éltet minket, a világot. Hatunk egymásra, a körülöttünk lévő emberekre, a világra.
Csak az nem mindegy, hogy ezeket az energiákat hogyan használjuk fel. Erre remek lehetőség a tudatosság kulcsa.
Ahogyan hat ránk az időjárás milyensége, a napszakok változása, életkorunk növekedése, stb. ugyan annyira hatunk másokra. Ezért van az, hogy megváltozik pl. egy család élete is, mikor pici gyermek születik, cseperedik. Megváltozik az energiamezők áramlása.
Bármilyen összeköltözéseknél változás áll be. Megváltozik az egy légtérben áramló energiák ereje, milyensége, kölcsönhatása.
S itt lehetséges, hogy akik egyébként jól működtek külön, összeköltözve, egyik energiája gyengíti a másikat. De lehet pont fordítva is, jó esetben, éppen hogy erősítik, támogatják egymást. Tudom, most furcsán hangzik, de még egy gyerek is lehet energia szinten, úgymond "energia vámpír", s mikor elköltözik, vissza áll a rend, a nyugalom. De lehetséges, hogy fordítva, pont egy szülőnek kell a megszületett gyermek energiája, az tölti, támogatja. S még sorolhatnám tovább a lehetőségeket.
Csak egy példa:
Megváltozik egy ember élete, hogy párt talál magának, összeköltözik, gyermeke lesz, a gyermek felnő (20-22 éves kora táján gua száma kezd élni, az eddigi karakterszáma helyett), de még együtt él a családdal, s aztán mikor elköltözik, újra egy megváltozott élethelyzet lesz. Egy körforgás, mikor minden és mindenki változik, döntenek, energiát keringtetnek.
Az élet szép és izgalmas, a lehetőségek tárházát nyújtja felénk. Ha észreveszed. Ha döntesz, és nem hagyod, hogy mások döntsenek helyetted, mert Te irányítod életed. A változás tényét nem hogy elfogadod, hanem élsz vele, s örülsz, mert minden, veled együtt, változik, él, megújul. Ha képes vagy tudatosan élni, figyelni és elfogadni, megélni a számodra jó energiát adó, kellemes emberek társaságát, helyzeteket, mert csak egyszerűen jól érzed magad benne - vonz benne valami. S itt belép a megérzés.
Tudatosság – döntés – változás – energia – megérzés.
A szavakat olvasva, neked mi jut róluk eszedbe? Ha figyelted magad, mi villant be, első pillanatra? Gyorsan fogj egy papírt, írd le – na ott van dolgod :)
Forrás: HM - Mert megérdemellek!
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése