Rohanó világunk tele van konfliktusokkal. Dualisztikus neveltetésünk ellenére azt sugallja, hogy a béke a harc, erőszak, harag vagy agresszió hiánya. De valójában örök harc az életünk?
A jin és jang léte egy energiával átitatott világot feltételez.
Harmóniát és egyensúlyt teremthetünk, ha úrrá tudunk lenni az ellentmondásokon és feszültségeken, felül tudunk emelkedni a nézetkülönbségeken, össze tudjuk hangolni a világ sokféleségét.Tehát a harmónia nem ezeknek a hatásoknak a hiánya, hanem az érdekellentétek összeegyeztetéséből, különbségek kiegyensúlyozásából fakad.
Ebből a szemszögből nézve, már nem is nevezném harcnak az életet. Inkább úgy mondanám, meg kell tanulni kezelni a konfliktusokat, erre pedig akkor leszünk képesek, ha megértjük, hogy valamennyiünket eltéphetetlen szálak kötnek a mindenséghez, s persze mindahhoz, amit nem kedvelünk. Legyen az párkapcsolat, barátság, család, vagy munkahelyen kollégák.
Ha az örökös változást elfogadjuk, s ennek figyelembe vételével szemléljük a világot, magunkat, a környezetünket, megértjük, hogy az élet szüntelen átalakulás, akárcsak az évszakok körforgása, vagy a nappalok és éjszakák váltakozása, jobban eligazodunk majd ebben a modern világ útvesztőiben.
A jin és jang modell ezért folytonos.
Minden emberben van valamennyi a jinből, és a jangból, csak a férfiakban több a jang elem, a nőkben pedig a jin. Az égitestek, csillagok, és a bolygók ugyancsak jin vagy jang minőségűek, a Nap jang, a Hold jin. A természetben szintén együttesen van jelen a jin és jang - a hegyek mégis jang, a folyók jin jellegűek.
Valamennyiünknek egyensúlyra van szükségünk. Ennek hiányában kibillen életünk, s egy idő után frusztráltá válunk, későbbiekben akár betegségek is kialakulhatnak.
Az egyensúly megtalálása létszükséglet!
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése