Ősz-eső, elmélyülés-megtisztulás időszaka

Ősz-eső, elmélyülés-megtisztulás időszaka

1.rész

Az ősz, eső, az elmélyülés, megtisztulás időszaka. Hogy végiggondoljuk mi történt velünk, hol tartunk az életünkben, életcélok, feladatok megfogalmazása, kivitelezése, bevésődött gondolkodásminták elengedése.
Remek alkalom nyílt számomra is, hogy a pár napos eső, Kőszeg kisváros nyugalma, a természet csodái, a templomokban hallott mise, orgonazene átjárja lelkemet és „tollat” ragadjak. Itt valahogy békésebbek az emberek, nem sietnek, nem türelmetlenkednek, elfogadóbbak. A sok-sok ház előtti becsületkasszás gyümölcs-virág eladás, a ki nem kötözött biciklik egy kicsi visszaadták hitemet, hogy vannak még itt ebben csodás kis országban jó emberek. Elgondolkodtam.

Pihenésem, a jó levegő, az ausztriai kisvárosok, a gyönyörűséges természet, s ahogy spontánul megéltem helyzeteket, olyan volt számomra, mint ha egy tréningen vettem volna részt. A gondolataim, s hogy mostanában mivel szeretnék foglalkozni és segíteni azoknak, akik készen állnak egy fergeteges életút kalandra, itt születtek meg. Nem terveztem semmit előre, hisz az időjárás befolyásoló tényező volt. Hagytam, hogy minden legyen úgy, ahogyan majd alakul. Ha az idő engedte, nagy kirándulások vártak ránk, de csak az út végét jelöltük meg, körülbelüli útvonallal, néha elkeveredtünk, de mindig „jól”, s így szebbnél szebb tájakat látván érkeztünk meg a végcélhoz. Úgy, ahogy lennie kellett. Görcsölés nélkül, örömmel. Eddig utáltam térképről navigálni, most megszerettem. Persze, fontos volt, hogy a mellettem ülő is hasonló felfogással rendelkezzen és elfogadja, bizalommal legyen felém.

S ekkor fogalmazódtak meg a gondolataim. Az életet is így kellene élnie mindenkinek.

Ugyan ki ne szeretne boldog és elégedett lenni? Ki ne vágyna harmóniára és sikerre? Sokan vágynak erre, de kevesen érik el ezeket a célokat. Pedig ezek nem elérhetetlen vágyak. Ennek elengedhetetlen feltétele, hogy minden olyan dolgot elengedjünk életünkből, mely megakadályoz, hogy valódi rendeltetésem szerint élhessem az életem. Talán most jött el az ideje, hogy átgondold Te is, mi igazán fontos számodra?
A harmónia a természet alaptörvénye. Mindent ez határoz meg: az egészséget, a sikert, a boldogságot, az elégedettséget.

Te harmóniában élsz önmagaddal?

Az alábbi kérdések őszinte megválaszolása segíthet, hol tartunk épp önmagunkkal:

.Harmóniában élek önmagammal?
.Minden helyzetben megtalálom a nyugalmamat?
.Lelkem egyensúlyban van? Önmagam középpontjában nyugszom? Semmi nem tud megrázni és teljesen elbizonytalanítani?
.Mi a helyzet a magánjellegű kapcsolataimmal?
.Harmonikus a családi életem, jó alapokon nyugszanak a barátságaim?
.Munkahelyi mindennapjaimat a barátságos együttélés és a kiegyensúlyozottság jellemzi?
.Vannak olyan területei az életemnek, melyeken állandósultak a feszültségek?
.Miért van ez így? Mi okozza ezeket a helyzeteket?
.Hogyan kezelem ezeket a helyzeteket?
.Milyen lehetőségeim vannak arra, hogy megnyugvást hozzak ezekbe a helyzetekbe?
.Megpróbáltam már ezt?
.Milyen sikerrel?
.Miért nem próbáltam meg?
.Jól érzem magam, ha békében élek önmagammal és a világgal?

Életünk értelme voltaképpen abban áll, hogy elérjük a tökéletességet. Erre mindenkinek esélye van, kortól, nemtől teljesen függetlenül. Csak egy valami fontos, hogy állandóan és minden egyes nap tegyünk magunkért. Mert a boldogságot nem adják ingyen. Ez nem egy boltban megvásárolható késztermék, melyet pénzért megveszek, hazaviszem és az enyém. Sajnos sokan másoktól várják el a csodát, hogy oldják meg helyettük a gondokat, s ezért nem kevés pénzt is képesek fizetni, jósnőre, tréningekre, gyógyítókra, s aztán van kit okolni, ha nem jön be. Még saját életükért sem vállalnak felelősséget. Áttestálják másokra. Pedig csak mi tudjuk, mi jó és helyes számunkra, s ez kőkemény munkával jár. Dönteni saját sorsunk felett csak mi tudunk. A csoda nem azonnali, sok-sok idő kell hozzá, de amíg az úton vagyunk, addig is folyamatosan tanulunk, tapasztalunk.

Egy pataknak is teljesen természetes, hogy haladjon, télen-nyáron, hol akadályokba ütközve, néha szemét is kerül bele, hol kiapad, hol kiönt, hol gyorsabban, hol lassabban halad, de valahogy mindig teszi a dolgát. Tegyük hát mi is. Induljunk el saját utunkon. Fogadjuk el a jót, rosszat, hogy emberek okkal voltak, vannak az életünkben, tanítanak, s tanítunk mi is másokat valamire.

Csendesedjünk el egy kicsit, mert csak így hallhatod meg a benned rejlő kincset. Ismerd meg önmagad, miért jöttél erre a világra, mi a hivatásod.

A harmóniakérdésekkel és a következő írásokban ebben próbálok segíteni.
Szentelj magadra időt és dolgozz a boldog jövődért!