Inkább arról a fajta ellentétről, amivel a mindennapokban találkozunk.
A jót el tudjuk fogadni?
Persze - már a kérdés felvetése is mosolyt csal arcunkra.
És a rosszat?
Na azt már kevésbé, vagy egyáltalán nem.
Miért is kell a rossz?
Ha minden mézédes körülötted, rendben van, sikeres vagy, s minden nap megeheted a marcipános csokidat, nem is veszed észre - milyen jó kis életed van. S még a csoki sem fog hiányozni egy idő után. Hiszen természetes, hogy van. Egyszerűen nem értékeljük helyén azt, ami igazán fontos számunkra. Legyen ez akár egy remek munkahely, hű barátok, szerető társ, a szép otthonod, vagy az, hogy a fizetésedből jól kijössz.
Amikor elveszítünk valamit - tárgyiasult dolgot, vagy személyt - akkor egyfajta lehetőséget kapunk, hogy újraértékeljük életünket, tanuljunk hibáinkból.
Lehet, hogy átmenetileg nem lesz munkahelyünk - akkor kezdjünk el másképp gondolkodni, lehet hogy képezni kell magunkat egy másik területre, vagy ki tudja, egy jobb munkalehetőség talál meg bennünket.
A mai politikai helyzetet nézve, törvényszerű, hogy az, ami most van, kell, hogy legyen, hogy robbanjon a bomba, hogy az emberek felfigyeljenek, összefogjanak, csoportosítani kell az energiákat egy közös cél érdekében - s mivel egy idő után rosszabb már nem lehet, elindul a lavina. A lavina tarol, tör, zúz, rombol. S minden pusztítás után, az emberi összefogásnak köszönhetően, újra éled minden, kezdődik előröl az élet.
Ahol születés van, ott halál is.
Ahol a nappal, ott az éjjel is.
Ahol nevetés van, ott sírás is.
De a rossz után, jön a jó is.
Ha elveszítettünk egy embert az életünkből, gyászolunk. Ez természetes.
Akkor az is, ha el kell mennünk egy munkahelyről, máshová költözünk, elhagyott egy szerelem, vagy akár eladtuk a régi autónkat.
Még ha jó is lett ezután, idő kell, mire megszokod az új helyzetet, bármit.
A mai kor embere nem szereti a változásokat - kényelmes, belesüpped az állandósultságba, mindenki mindent akar, pénzt, hatalmat, sikert, szépséget, s ezért olykor kegyetlenül átgázol a másik emberen.
Egy darabig mindez lehetséges. Csak idő kérdése, meddig mehet el. Mint tudjuk véletlenek nincsenek - s bizonyos törvényszerűségek helyre billentik a felborult "hintát".
A változás - törvényszerűség. Elengedhetetlen része életünknek.
De a változás jó. Mert az újdonság erejével bír.
Ha nem lenne változás - unalmas lenne az életünk.
Örülj és fogadd el a változást.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése