Egy hasonlattal élve, mindannyiunk élete egy aszfaltos út.
Először csak egy piciny falucska utcája, mely beletorkollik egy nagyobb főútba, aztán kiszélesedve lassan már egy autópályán lavírozunk. Hol gyorsan, hol lassabban. Jelzőtáblákkal szegélyezve, útelágazásokkal, letérőkkel, útszűkülettel, átépítéssel bolondítva.
S lehet, ha hibát vétünk - jön a büntetés, ilyen-olyan formában. Sebesség túllépés, ittas vezetés, kihágások - amiket vagy megúszunk, vagy nem. Jó esetben csak az autónk sérül, vagy csak kisebb horzsolásokkal kerülünk ki egy ütközésből. De mi van, ha már komolyabb sérüléseink lesznek.... s tovább már nem is megyek - ha esetleg más életével játszottunk?
Van felelősségem? Mennyire "tisztelem" a magam és mások életét? A "balesetek" elkerülése végett, mennyire vagyok tudatos? Figyelek, érzékelem a külvilágot? Fontosnak tartom e, hogy a jármű jól karbantartott legyen?
Elindulunk - születésünk pillanatában kaptunk egy testet - mi vagyunk a JÁRMŰ. S az aszfalt - a MI ÉLETÜNK. Ahogyan az utakon közlekedünk, úgy tesszük ezt az életünkkel is. Vannak pillanatok, évek, mikor gőzerővel rohanunk - ilyenkor mennyire látod magad körül a "világot"?
Az életünk is többszereplős. Kiket "veszel fel"? Kik ülnek be az autódba? Te döntöd el. Te, hogy kikkel osztod meg - tudom most furán hangzik - a testedet, a lelkedet..... Kit engedsz magadhoz közel? S ha már ott van - vigyázol rá? "Bekötöd a biztonsági övet?" Óvatosan vezetsz? Vállalod e a hibáidért a felelősséget, amit magadnak vagy másoknak okoztál? S tanulsz belőle? Mennyire sérül a tested? A lelked? Egyáltalán TÚLÉLTED a balesetet? Nyomorék leszel? Vagy talpra állsz?
Mész az úton.......Mindig és mindenhol vannak leágazások és elkerülő utak. Felismered az életed során, mikor kell LETÉRNI az utadról? Ha nem mennek jól dolgaid - észreveszed a "letérés" a változás lehetőségeit? S ha kell - meg tudsz állni a "parkolóban", az életedben, hogy PIHENJ? Hogy állj, stop - elég volt, nem megyek tovább a lejtőn. Vagy mondjuk felismered e, hogy ugyan döntöttél anno, de ez még sem az TE UTAD. Van erőd letérni? Tudod e újraprogramozni az ÉLETEDET?
Időnként az utakat is átépítik. Kijavítják, újra aszfaltozzák, festik, stb. A tested mennyire egészséges? Mit teszel ennek érdekében?
Az utak általában egyenesek, sokáig szinte nem történik semmi, csak ülsz és vezetsz nyugodtan. De jön egy kacskaringós út, tűkanyarokkal. Az életünkben is vannak ki nem számítható pillanatok, s időnként mások miatt kényszerülünk egy merőben új döntés meghozatalára. FÉK. Ha észnél vagy, figyelsz, JELEN VAGY, nem ittál, "nincs tele felesleges rossz gondolatokkal a fejed" - nincs baleset.
Sokszor vagyunk felelőtlenek - s néha nem csak saját magunknak okozunk kár, de másoknak is. Csak az nem mindegy, mennyire bántjuk meg a másik embert, mennyire "hagyjuk cserben", milyen fájdalmakat él meg??????
A TE életedet nem fogja közúti ellenőr, tábla, és jelzőlámpa szabályozni.
A diszpécserkezelő TE VAGY!
S utazni, világot látni, élvezni az élet minden apró pici csodáját - még ha időnként göröngyös is, de izgalmas - elég indok arra, hogy ne otthon üljünk a sötét szobában :))))
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése