2012. október 29., hétfő

Mennyire ismered önmagad?

Egyre jobban bekényszerülünk az otthonunkba.
Jönnek a hideg napok, eső, hó, szürkeség, s talán csak a forró tea, és a mécsesek picinyke lángja melegít fel.
Mennyi mindenre lehet jó ez az időszak?
Ahogy a természet is megpihen, elbújik a hó leple alá, úgy az embereknek is szükségük van egyfajta elcsitulásra, számadásra, összegzésre, elmélkedésre.
Rendezheted az otthonodat, a családoddal-gyerekekkel készíthetsz akár termésekből lakásdíszeket, játékokat, s persze előveheted kedvenc, vagy az ismerőseidtől kapott könyveket, baráti társasággal együtt jó kis főzéssel és véget nem érő kártyapartival is elütheted az idődet.  

                                         
De a hosszú esték a saját magaddal való foglalatosságra is időt adnak.
A belső utazásra, önmagad megismerésére, önvizsgálatra, célok megfogalmazására, tervek készítésére, akár tanulásra, írásra.

 
A múlton való állandó agyalás, a hibák előhozakodása teljesen felesleges. Elmúlt, nincs már itt, vége, lezárult, idejét vesztette......
A folytonos jövőben való élés sem vezet semmire. Éppúgy egy helyben fogsz totyogni, ha elérhetetlen álmokat kergetsz.
A múlton csak annyit időzz el, amennyire az önvizsgálathoz szükséges.
Idézd fel, anno mit tettél, vagy cselekedtél rosszul. De ne bántsd emiatt magadat. Azt, akkor nem véletlen cselekedted. Akkor arra voltál képes.
De most?
Látod, hogy lehetett volna más megoldás is?
Fejlődtél, tapasztaltabb lettél.
A személyiségelemzések négyszemközti megbeszélésénél nem egyszer utalok arra, hogy önmagunk megismerése nem kis feladat.
Az elfogadás, a magunkon való dolgozás, az útkeresés bizony időigényes. De nem felesleges.
Egy folyamat, amit soha nem lehet későn elkezdeni.

Mindegyikünk változik, alakul.
A környezetünk is - család, barátok, munkahelyi kollégák.
Soha nem lesz ugyan az a nap, nem fog újra megtörténni, az ami volt. Mindig minden más lesz.
Nem jobb, nem rosszabb.
MÁS.

Van kedved írni?
Magadról.
Lehet még fogalmad sincs, mit írnál.
Vegyél magadnak egy szép füzetet, vedd elő kedvenc tolladat, készíts egy pohár finom teát, és kuckózz be.
Írj.
Bármit, ami jön.
Hagyd, hogy a toll csak úgy fusson a papírlapon.
Aztán, ha két nap, két hét, két hónap múlva visszanézed - meglepődsz majd, milyen gondolatok voltak benned. Mi az ami épp foglalkoztatott.
Az írás jó terápia.
Bármennyire cenzúrázod magadat, a toll hegye csak azt írja le, ami ott motoszkál a fejedben.
Lehet hogy még csak szavak jönnek elő, mondatok helyett. Írd le.
Megvizsgálhatod magadat a munkahelyi, családi, párkapcsolati, hobbi, szülő-gyerek, vagy akármilyen élethelyzet szemszögéből.
Készíthetsz olyan páros oldalakat is, mint pl.:Hibáim - jó tulajdonságaim. Mi az amit szeretnék - vagy nem valósult meg, stb.
Tulajdonképpen egy térképet készítesz magadról.
S idővel ez a térkép - megmutatja az utat, merre lenne jó menni, hol akadsz el, miként kellene másképp cselekedni.

Már nem is olyan nagy baj, hogy rossz az idő?
Sőt!
Jó kirándulást - ÖNMAGAD ORSZÁGÁBAN!




Nincsenek megjegyzések: