Cápastratégia, főnök-beosztott története.

A történet nem mostani, talán 2 éve kezdődött. Egy munkahelyen főnök és beosztott közötti kapcsolat eredményes és jó hatékonyságának rendezése céljából keresett meg történetünk "főhőse". Nagyon célzott személyeskedésbe nem mennék bele,szoktam mondani - túl kicsi ez a város,ország. Írásom célja az, hogy mivel többnyire párkapcsolati vagy életelakadások problémájával keresnek meg, legyen ez segítség azok számára, akik más "emberi kapcsolati" gondokkal bajlódnak.

Főhősünkkel nagy beszélgetésre készültünk, amit persze nagy nyomozás előzött meg.
Főnökének pontos születési időpontjára volt szükségünk. Sikerült. Következett az elemzés, az összehasonlító képlet elkészítése, de az igazán nagy falat csak most következett. Hosszú délutánra készültünk. S hogy azért ne legyen unalmas, papírok, toll társaságában egy meleg tavaszi nap délutánján, finom illatos kávé mellett nekiveselkedtünk a "cápastratégia kidolgozásához".

(A cápa név azért született, mert a főnök guaszámát ismerve, olyan eszközöket dob be célja eléréséért, mint egy zsákmányoló, éhes cápa. Támad, hátból, hirtelen, stb. a legnagyobb ragadozó jellemábrázolásával éri el, gátlástalanul célját, ami alól nincs menekvés.)

Sajnos a képletből kiindulva nem sok jóval kecsegtettem főhősünket. Az energiák egymásra gyakorolt hatása nem volt meglepő. Egyértelműen látszott, hogy nagyon egyoldalú, feng shui nyelvén szólva: gyengítő és korlátozó energiák vannak jelen, ami egy ideig vagy megalkuvásra, elfogadásra kötelez (amit persze sokáig nem fog bírni)vagy (de ezt ilyenkor fel kell vállalni és kimondani) hosszútávon nem megfelelő kapcsolat miatt más munkahely után kell nézni.

A felállított stratégiát excel táblázatba fektettük le, a jobb átláthatóság és érthetőség miatt.
Nem egyszer találkoztam már olyan emberi kapcsolatokkal - energiákkal, akik szinte elnyomták a másikat, összeférhetetlenek voltak. Talán egy párkapcsolatban még megoldható, hiszen mind a két ember tud róla, összedolgoznak, együttműködnek, de jelen esetben sajnos erről szó sem lehetett. Két emberi kapcsolatban nem elég csak az egyiknek akarni, ez két emberes történet.

Talán mindegyikőtök volt már úgy, hogy sokáig elnyomva van egy helyzetben, kezeli ugyan, de hosszú távon úgymond "megmérgezi", szinte megfullad, nem tud cselekedni, nem tud olyan lenni, mint máskor. S miért van az, hogy egyes emberekkel jól kijön, a másikkal meg nem? Bizony az energiák ismeretében (milyen a főszámunk, milyen karakterrel rendelkezünk és milyen energia szinten cselekszünk)ez nem meglepő. Tudatosan mindent lehet kezelni. Csak valamibe nagyobb, valamibe kevesebb energiát kell fektetnünk. S itt jön a mérlegelés. Megéri?

Ami már megszokott, hogy időnként értekezünk, megbeszéléseket tartunk, hogyan is alakult a terv megvalósulása. Most is így történt. Az idővel (1 éve) már látható volt, hogy sokáig nem fog menni - főhősünknek más tervei vannak. S persze jött egy munkahelyi átszervezés, s vele együtt a kérdés - menjek vagy ne?

Bátraké a szerencse! De mennyire.
Aki hisz és bízik magában, tudja mit akar, annak nem kérdés - merni változtatni, belemenni az ismeretlenbe - még a legnagyobb pozíció, és pénz kockáztatásával is.
S mert minden jó, ha vége jó, történetünk is "happy enddel" végződött.

Új munkahely, új kihívások, lehetőségek, s mert az élet azért kegyes - jó és harmonikus kapcsolat a kollégákkal, s végre nincs gyomorszorítás, álmatlan éjszakák, helyette kisimult arc, és csilingelő hang a telefonban - de jó hogy így döntöttem!

Minden pillanatunk döntésekből áll.
Felismered életednek azon pillanatait, mikor sorsfordulat elé állítanak - döntened kellene?