Egy ideje csak szemlélődök. Magamat, másokat, mindenkit. Sok helyen megfordultam az elmúlt időszakban, s mint ahogy egyébként is, szeretek csak úgy lenni, a jelenben, tettem ezt az "élet teraszán" is, figyeltem. Szeretem az embereket. Kicsit és nagyot, fiút és lányt, időset és fiatalt, férfit és nőt. Főleg az ellentétek vonzanak, a másság, a különbözőség, a Yin Yang elmélet. Mert a világ nem élhet a másik nélkül, mint ahogy a nappal nélkül nincs éjjel, a jó a rossz nélkül, élet halál nélkül, fájdalom öröm nélkül, férfi nő nélkül. Aki bármit is elnyom, utasít, elzár, kirekeszt magából, hiányt szül, s minél jobban teszi ezt, annál inkább vágyik rá. Persze. Csak nem mondják ki. Talán még magunknak sem. Bármilyen életterület legyen is ez. A Ji King "Változások" könyve pontosan ezt boncolgatja, mert hisz nincs egyik a másik nélkül, minden változik, körforgásban van, minden történés után jön egy másik, minden tapasztalás hoz magával egy újat, a kudarc felemelkedést hoz, sorolhatnám tovább, de inkább olvasni kell.
Férfiak!
Miután "női szemüveget" hordok, ezen keresztül látom a történéseket is. S ameddig a világmindenséget Ádám és Éva alkotja, csak vágyunk rá, hogy megérthessük a másikat. Milliónyi könyv, film, és minden foglalkozik az örök rejtély megfejtésével. Teszem ezt én is, bár isten igazán sosem fogom megtalálni a kulcsot. Törekszem rá, mert fontosnak tartom. Mi nők is, ahány félék vagyunk, úgy a férfiak is a szivárvány összes színeiben pompáznak.
Különbözünk. Ez tény. S amennyire nőies egy NŐ, annyira lesz a FÉRFI is férfias mellette. S fordítva. A legnagyobb gondot, pontosan ezek megélésében látom. Az elmúlt elemzéseket nézve, szinte minden területen alapvető hiányt észleltem. S akkor még hol volt a kommunikációs "elbeszélés", a vertikális-horizontális látásmód, a múlt batyuja, a félelmek, szexuális elfojtás, a céltalanság, az ego játéka, önbecsülés hiánya, a párkapcsolaton belül álarcok találkozása (Osho: Intimitás könyve ír erről fantasztikusan).
A saját szemüvegemből megélve, férfi társaimnak nem győzöm elégszer elmondani, hogy merjenek küzdeni, harcolni (nem csak a karrierben, vagy a pénzkérdés tekintetében),gyengédnek lenni, fejlődni, tanulni, megbeszélni a problémákat, akár meghallgatni másokat, merni elköteleződni, kimondani érzéseket. Ne féljenek sebezhetővé válni. S azt a fránya egót dugják már el a zsebükbe. Semmi szükségünk rá.
S ezzel egyetemben tanítom a nőiesség megélését körülöttem. Minden életterületen fontosnak tartom, hogy a nő NŐ maradjon. Még ha nincs is mellettük férfi, akkor is nőnek kell maradni. Ahogy egy férfi küzd, harcol, kemény, dönt, mer, ott a nő legyen elfogadó, befogadó, lágy, kedves, bájos, gondoskodó, nem irányító, türelmes.
S mind a két fél élje meg szexuálisan nemisége teljességét. Ez a legnagyobb kapocs, s legszebb ajándék az élettől.
A szexben is kicsit csodálkozva látom, annak ellenére, hogy ezernyi helyen lehet e témában kutakodni, valahogy mégis tabutémának tekintik a párok, az erről szóló nyílt beszélgetést. Pedig erről beszélni kell, felvállalni ki mit szeretne, mi hogyan jó, kinek milyen igénye van, bármit, amit gondolatban elképzel az ember. Az őszinteség itt is nagy adu ász!
Örömmel tapasztalom, hogy a bizalommal hozzám forduló, már-már kudarcra ítélt kapcsolatokkal küzdő párok esetében is, akár újrakezdéskor, nemiségük helyes megélésekor, a törvényszerű változások által, másik félnél is bekövetkezik a csoda. Valahogy az egyik húzza a másikat, jó irányba. Tehát innentől kezdve teljesen mindegy ki kezdi el. Persze benne van az elválás lehetősége is. De ha a SZERETET, a KELLŐ KITARTÁS, ELKÖTELEZŐDNI VÁGYÁS, BIZALOM, TISZTELET, az ADNI TUDÁS, a SZABADNAK HAGYNI ELV, a SZENVEDÉLY, az ÉRINTÉS ELVE érvényesül, akkor egy teljesen új alapokra helyezhető kapcsolat születik meg.
Szerintem ez a legfontosabb. S Neked?
